A Magyar Olimpiai Bizottság és a Magyar Paralimpiai Bizottság elnöksége együttesen, egyhangúlag, minden testületi tag támogató szavazatával határozatot hozott, amelyről Gyulay Zsolt, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke, Fürjes Balázs, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság állandó magyar tagja és Szabó László, a Magyar Paralimpiai Bizottság elnöke tájékoztatta Budapest főpolgármesterét, valamint a fővárosi közgyűlés képviselő csoportjainak vezetőit, és kezdeményezték a szükséges egyeztetések lefolytatását.
A Magyar Olimpiai Bizottság és a Magyar Paralimpiai Bizottság elnökségének együttes, egyhangú határozata a következő:
1. A Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) és a Magyar Paralimpiai Bizottság (MPB) áttekintette a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak (NOB) a jövőbeni olimpiai és paralimpiai játékok (a továbbiakban együttesen olimpia vagy olimpiai játékok vagy játékok vagy játék) helyszíneinek kiválasztására irányuló eljárásrendjét.
a) A NOB 2019-ben eltörölte a bonyolult és költséges, a pályázók eltérő adottságait figyelembe venni nem képes olimpiai pályázatokat. Az új helyszínválasztási eljárás ezzel szemben egy két szakaszból álló, rugalmas szakmai párbeszédfolyamat.
b) Az új eljárási rend első szakaszában bármelyik nemzeti olimpiai bizottság és/vagy ország-város, konkrét céldátum megnevezése nélkül, bármilyen időtávlatban érdeklődhet az olimpia- és paralimpiarendezés iránt. Ennek a szakasznak a hivatalos megnevezése: Tájékozódási Folyamat, („Continuous Dialogue”). A folyamatban résztvevők megnevezése: érdeklődő fél („interested party”).
c) A NOB az ilyen érdeklődő féllel szakmai párbeszédbe kezd, amelynek során alaposan tájékozódni lehet a játékok megrendezésének körülményeiről, illetve a NOB és az érdeklődő fél közösen felmérik a rendezés lehetséges előnyeit, kockázatait, a szükséges ráfordításokat. A Tájékozódási Folyamat időtartama jellemzően kettő-négy év.
d) A NOB szabályai szerint a Tájékozódási Folyamat célja, hogy a NOB és az érdeklődő fél közösen megvizsgálja, hogy megvalósítható-e az ország/város saját adottságaihoz és olimpiától független fejlesztési terveihez igazodó, a fenntarthatóságon alapuló, a házigazda és a nemzetközi olimpiai mozgalom számára egyaránt előnyös olimpia. Ennek megfelelően a Tájékozódási Folyamat nem konkrét időpontban való olimpiarendezésre irányul („non edition specific”), az abban való részvétel nem minősül olimpiára való jelentkezésnek, illetve nem jár semmilyen kötelezettségvállalással („non comittal”).
e) A Tájékozódási Folyamat során a NOB nem ígéri olimpia odaítélését, az érdeklődő fél pedig nem köteles olimpiát rendezni akkor sem, ha a NOB szívesen jelölné ki házigazdának. A folyamatból egy érdeklődő bármikor kiléphet, ha úgy dönt, hogy nem akar tovább foglalkozni az olimpiarendezés gondolatával. E tájékozódási szakasz végén a NOB úgynevezett megvalósíthatósági jelentést („feasibility report”) készít, amelyben véleményezi a fenntartható és kölcsönösen előnyös olimpiarendezés lehetőségét az adott helyszínen.
f) A NOB az elkészült megvalósíthatósági jelentések alapján, saját diszkrecionális döntésével meghív egyetlen érdeklődő felet a kiválasztási folyamat második szakaszába. Ennek a szakasznak a neve Célzott Tárgyalás („Targeted Dialogue”). Az ilyen felkérés körülbelül tíz évvel egy adott olimpia és paralimpia előtt történik meg. A meghívott érdeklődő fél megnevezése a Célzott Tárgyalás megkezdésével Preferált Ajánlattevőre („Preferred Bidder”) változik.
g) A NOB-tól a Célzott Tárgyalásra vonatkozóan érkező hivatalos tárgyalási meghívást az érintett félnek – a nemzeti olimpiai bizottságnak, a városi önkormányzatnak, a tartományi és/vagy központi (szövetségi) kormányzatnak – hivatalos határozatban, kifejezetten el kell fogadnia. Természetesen a felkérés visszautasítható. Valójában ekkor kell dönteni az olimpiarendezésre való jelentkezésről vagy a jelentkezés elutasításáról. Ha a meghívott érdeklődő fél elfogadja a felkérést, a Célzott Tárgyalás egyértelmű célja, hogy a meghívott féllel egy éven belül megállapodjanak valamelyik soron következő konkrét olimpia rendezési jogáról.
h) Az esetleges megegyezés egy konkrét olimpia rendezési feltételeit egyértelműen rögzítő rendezési szerződés („host city contract”) végleges tervezetének elfogadásában ölt testet. A házigazda részéről a szerződő fél a nemzeti olimpiai bizottság és a városi önkormányzat, míg a nemzeti kormánynak kötelező állami garanciavállalással kell hozzájárulnia a szerződéshez. A rendezési szerződés házigazda általi jóváhagyása minősül az olimpia megrendezésére vonatkozó végleges elköteleződésnek. Ha ez megtörtént, akkor a NOB közgyűlése dönt az adott játékok rendezési jogának odaítéléséről.
i) A szabályok megengedik, hogy a NOB egyszerre, párhuzamosan több egymást követő olimpia rendezési joga tekintetében is megnyissa és végig vigye a Célzott Tárgyalásokat, majd egy időben több soron következő játék rendezési jogát is odaítélje. A NOB gyakorlata alapján a MOB valószínűnek tartja, hogy 2027 és 2029 között a NOB akár három nyári olimpiai játék, a 2036., a 2040. és a 2044. évi rendezési jogáról is dönthet egy időben.
Írta a Magyar Hírlap
